Az ipari gépi jövőkép és a 3D Vision iparág és a vállalatok mélyreható elemzése-
A gépi látástechnika áttekintése és fejlődéstörténete
A gépi látás, mint a mesterséges intelligencia egyik fontos ága, a technológiai forradalom új hullámát indítja el világszerte. A vizuális technológiák döntő szerepet töltenek be a kínai mesterséges intelligencia piacán, piaci részesedésük messze meghaladja az egyéb technológiai területeket, például a beszédfelismerést és a természetes nyelvi feldolgozást. Technikai osztályozási szempontból a vizuális technológia két egymással összefüggő, de mégis különálló fogalomra osztható: gépi látásra és számítógépes látásra.
A számítógépes látás egy interdiszciplináris terület, amely integrálja a képfeldolgozást, a mintafelismerést és a mesterséges intelligencia technológiákat. Lényege az egyetlen vagy több kép intelligens elemzése és megértése algoritmusok segítségével. Ez a technológia inkább az elméleti kutatásra összpontosít, alapvető algoritmikus támogatást nyújtva a képfelismeréshez és -megértéshez. Ezzel szemben a gépi látás a technológia mérnöki alkalmazását helyezi előtérbe, a képek automatikus felvételére és elemzésére összpontosítva bizonyos forgatókönyvekben, és ennek megfelelően indítja el a megfelelő vezérlési műveleteket. A kettő szorosan összefügg: a számítógépes látás biztosítja a gépi látás elméleti alapját és algoritmikus támogatását, míg a gépi látás a szenzorokat, a rendszerarchitektúrát és egyéb megvalósítási módszereket a számítógépes látás kutatási eredményeihez.
A gépi látástechnika fejlődéstörténete egyértelműen több fontos szakaszra osztható. Az 1950-es évek a fogalmi csírázás időszaka, amely főként egyszerű kétdimenziós képfelismerési kutatásokra összpontosított; az 1970-es években megjelentek az ipari alkalmazás kezdeti szakaszai, és a gyártásban kezdték használni a termékminőség-ellenőrzés céljából; az 1990-es években a számítógép teljesítményének javulásával a gépi látás technológia áttörést ért el; a 21. századba lépés után a mély tanulási technológia bevezetése minőségi ugráshoz vezetett a gépi látás képességeiben; jelenleg a 3D-s látástechnológia vezeti a negyedik vizuális technológiai forradalmat.
Alkalmazási szempontból a gépi látást széles körben alkalmazzák különböző területeken, beleértve az ADAS-t (Advanced Driver{0}}Assistance Systems), az AGV-ket (Automated Guided Vehicles), a biztonsági felügyeletet, az ipari gyártást és a fogyasztói elektronikát. Az ipari szektor domináns pozíciót foglal el, elsősorban a gyártás intelligens átalakításának sürgető szükségessége miatt. A gépi látás előnyei az ipari környezetben főként három vonatkozásban jelennek meg: először is a nagy észlelési hatékonyság, ezredmásodperces-szintű képfeldolgozási sebesség elérése; másodszor, nagy mérési pontosság, amely eléri a mikron vagy akár nanométeres szintet; és végül a jó működési stabilitás, amely lehetővé teszi a 24 órás megszakítás nélküli munkát, elkerülve a kézi ellenőrzéssel járó fáradási problémákat.
A Machine Vision piaci állapota és fejlesztési trendjei
A kínai gépi látás piacán robbanásszerű növekedés tapasztalható. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2012 és 2021 között a gépi látás alkatrészek és rendszerek értékesítése Kínában 1,98 milliárd jüanról 16,1 milliárd jüanra nőtt, az összetett éves növekedési ráta pedig 31,7%. Nevezetesen, a növekedési ráta 2021-ben elképesztően 56%-ot ért el, ami erős fejlődési lendületet mutat. Az iparági előrejelzések szerint a kínai gépi látóipar eladásai 2022-ben meghaladták a 20 milliárd jüant, és a piaci kapacitás tovább bővül.
Az alkalmazási területek megoszlását tekintve kétségtelenül az ipari szektor a domináns, az értékesítés 81,2%-át adja. Konkrétan az elektronikai gyártás, a kijelzőpanel, az autógyártás, a nyomda- és csomagolóipar, a félvezető-, valamint az élelmiszer- és italcsomagolóiparban van a legnagyobb kereslet a gépi látás iránt. Más alkalmazási területek, mint a közlekedés, a szórakoztatás, valamint a honvédelem és biztonság is alkalmazzák a gépi látást, de arányuk viszonylag kicsi, 10%, 3,3%, 3,1%, illetve 1,1%.